A házszámok története

A ma már teljesen természetesnek tűnő házszámozást nem mindig fogadták bizalommal az emberek. Magyarországon az első házszámokat tömegesen a 18. század második felében helyezték el, egy császári rendelet nyomán. II. József intézkedései azonban még a főurak körében is éles ellenállást váltottak ki. A császár célja az volt, hogy a népszámlást megkönnyítve, a házak egyszerűen beazonosítható jelölést kapjanak.

Miért nem volt kezdetben népszerű a házszámos rendszer?

Az urak úgy vélték, a házszámok egyfajta megbélyegzésként szolgálnak. Ez a feltételezésük nem volt alaptalan, hiszen abban a korban, Európa számos pontján házszámokkal vették lajstromba a nem kívánatos vallási felekezetek tagjait, a besorozni kívánt személyeket vagy az adófizetésre kötelezett polgárokat. Bécs politikája sokáig elnéző volt a lakosokkal szemben, ezért a házszámokat csupán a hivatalos okiratokban jegyezték.

A kalapos király a felháborodott magyar nemességet azzal igyekezett nyugtatni, hogy a bécsi Burg falát is házszámok díszítik. A fennmaradt országgyűlési jegyzőkönyvből világosan kiderül, hogy ez a fajta bizalomkeltési próbálkozás nem igazán talált megértő fülekre. Az urak még sokági tiltakoztak az ellen, hogy ”birkák módjára” megjelöljék őket.

II. József, mint felvilágosult uralkodó, a trónon töltött évek alatt folyamatosan azon munkálkodott, hogy birodalmát korszerűsítse. A javaslatai ugyanakkor megelőzték a korát, így nem teljesíthette be fő életművét. A halálos ágyán majdnem minden rendeletét visszavonta, beleértve a házszámok kötelező felhelyezését is.

Érdekesség, hogy Budai Várnegyed házait már a középkorban is megszámozták, de a házjelölések 1874-ig nem utcánként, hanem városnegyedenként kezdődtek. Ez a rendszer a birtokok megosztása és elaprózása miatt viszont egy idő után már tarthatatlanná vált, és szükség volt a ma ismert utca-, valamint házszámrendszer bevezetésére.

Hogyan tájékozódtak az emberek a házszámok előtt?

A házszámok nem csak a lakók bejegyzését tették egyszerűbbé, de a térbeli tájékozódást is megkönnyítették. Bár a helyiek általában a házszámok nélkül is jól eligazodtak a saját településükön belül, az idegenek sokszor eltévedtek.

A számozások hiányában a középkori polgárok egy-egy fontosabb épületet használtak kiindulási pontként. Ezek lehettek fogadók, kocsmák vagy egyéb üzletek és azok jól látható cégérei. A hajdani vállalkozások emlékét egyes utcanevek még most is őrzik.  

Külföldi érdekességek a házszámok körül

Velence igazi kuriózumnak számít a városfejlődéssel foglalkozó történészek számára, mivel az itt álló házak számozása évszázadokon keresztül az építésük sorrendjében zajlott. Annak ellenére, hogy a tájékozódás ebben a rendszerben szinte lehetetlen volt, a 2-es ház mellett akár a 100.-ik is állhatott, a jelölések hűen tükrözik a város alakulását. A németországi Kölnben pedig a házak a Napóleoni háborúk alatt kaptak először számokat, hogy a francia megszállók könnyebben tájékozódhassanak a városon belül.

Érdekes tény, hogy még New Yorkban, a 19. században zajlott precíz várostervezésnek köszönhetően az utcákat is számokkal jelölték, addig Japánban ehhez képest teljesen kaotikusnak tűnik a helyzet. Ott az utcanevek egyáltalán nem ismertek, a városokat körzetekre osztják, majd azokat is kisebb részekre tagolják. Az egy egységbe tartozó házaknak és utcáknak saját elnevezésük van.

Elegáns házszámok az Ön otthonára

A kilincsek-postaládák webshopban Ön a legkülönfélébb stílusú házszámok közül válogathat. A pontos paraméterekről, mint a felhasznált alapanyag és a magasság, a termékek adatlapjain bővebben olvashat. Egyes számoknál a gyártási technikák szintén feltüntetésre kerültek. A hagyományos számok mellett Ön igazi különlegességekkel is találkozhat, ilyenek például a térhatással rendelkező 3D-s termékek.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, tekintse át webshopunk ajánlatát, és rendeljen házhoz kényelmesen még ma!